A test és a szellem között él a lélek. A test révén kapott benyomásai múlandók, csak addig tartanak, amíg a test nyitva tartja érzékszerveit a világ felé. Szemem a rózsa színét csak addig érzékeli, míg a rózsa előttem van és a szemem nyitva van. A külvilágban lévő tárgy és a testi érzékszerv jelenléte egyaránt szükséges ahhoz, hogy benyomás, érzet vagy észlelet jöhessen létre.

Félreértések elkerülésére hangsúlyozom, hogy a „látó” nem éli át magában ugyanazt, mint ami a másik lény érzésvilágának tartalma. A másik lény saját benső világának nézőpontjából éli át a maga érzéseit, a látó pedig a másik lény érzésvilágának a megnyilatkozását érzékeli.

Ez a könyv az érzékfeletti világ egyes részeit ábrázolja. Aki csak az érzékelhetőt akarja elfogadni, ezt az írást értelmetlen fantáziálásnak fogja tartani. Aki azonban az érzékek világából kivezető utat akarja keresni, az csakhamar megérti, hogy az emberi életnek csak akkor van értéke és jelentősége, ha az ember bepillantást nyer egy másik világba.