I.sz. 333 táján jött el az idő, amikor nem üldözték már a keresztényeket a római biro­dalomban. Nagy Konstantin császár megen­gedte, hogy kibontakozzon a kereszténység.

Itt most világossá lett valami, amire a jövőben törekedni kell, (feltéve) ha az emberiség nem akar valami végtelenül nyomasztót, valami végtelenül szörnyűt átélni. Ez a doppelgänger ugyanis, akiről beszéltem, nem több és nem kevesebb, mint minden fizikai megbetegedés okozója, amik a belsőből spontán módon lépnek elő.

A világtörté­nelem bölcsességét, az iszlám szerepét csak akkor ismerjük fel igazán - mondta Rudolf Steiner - ha tisztában vagyunk azzal is, hogy az iszlám fellépése volt hívatott arra, hogy Gondisapur gnosztikus bölcsességének igen erős ahrimáni kísértő hatását legyengítse.

Heribert Illig német történész kezdeményezésével és vezetésével ma már több kutató bevonásával és támogatásával terjesztik a világban, hogy a középkori történelem egy része valójában csak kitaláció. Nem csupán néhány esemény megtörténtét kérdőjelezik meg, sőt vélik megcáfolni, hanem az európai és más civilizációk történetének kb. 300 éves periódusát.

Lehetetlen nem észrevenni azt, hogy a tudatalattiban működő lényeknek áll érdekében az, hogy félrevezessenek minket: Titokzatos erőkkel rendelkező, - más világok lényei akarják kívülről elfoglalni a földet. Az előadás szerint nyilvánvaló, hogy ezek az "idegen világok lényei" a tudatalattiban, belül­ről, szellemi úton támadnak és nem kívülről. Nem mutatkoznak.

Képzeljünk el egy különösen szép nö­vényt, a föld mélyére nyúló gyökereit, a szá­rát, leveleit, a virágait. A képet azután az antropozófia megalapítója, Rudolf Steiner életmüvére vonatkoztatjuk.

A „Korunk legnagyobb titka" című köny­vem megjelenése egyfelől felelet az ismételten hozzám intézett kérdésre, hogy a „Shoreline" című folyóirat számára 1988 és 1992 között írt cikksorozatomat Krisztus újra-eljövetelé-ről nem lehetne-e újból megjelentetni, más­felől viszont túl is nyúlik rajta.

A szellem tudomány egyik fontos feladata, hogy az emberiség fejlődési menetének megfigyeléséből kiindulva megállapítsa, mit kívánnak tőlünk a fejlődést irányító erők most a közel jövőben. Jelenleg az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszakban élünk, ami Kr. u. a 15.sz.-ban kezdődött. Az ezt megelőző korszak - a görög-római kor - Kr. e. a 8.sz.-ban kezdődött. Az ezelőtti korszak, a kaldeus-egyiptomi kor az a legrégibb időszak. Amire a külső történelem vissza tud tekinteni. Ezeknek a régi időknek a kultúráját összefoglaló névvel pogány kultúrának nevezzük. Közös vonások, hogy mély bölcsesség van bennük, ami a világ dolgaiban és folyamataiban való mélyreható betekintésen alapult.