A nagy ókori szerzőktől kezdve a fárasztóan elcsépelt kérdésre sokan sokféle választ adtak. A válaszok az okadatolt objektív történetírás abszolutizálásától kezdve a szub­jektív motívumok művészi átéléséig és egyéni újraformálá­sáig terjednek. És még mindig csak a múlt „külső” esemé­nyeinek számbavételéről van szó.

Az érzékfeletti világok szemlélője azonban ne csak a szellemi világ kutatóihoz szóljon. Szavát minden emberhez kell intéznie, mert mondanivalója minden emberre tartozik, hiszen az érzékfelettiek ismerete nélkül senki sem lehet a szó igazi értelmében „ember”.

Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született Kraljevecben, mely akkor a Magyar Királyság része volt. Bécsben folytatott természettudományos, matematikai, történelmi, irodalmi, filozófiai tanulmányokat. Goethe természettudományos mű­veinek kiadója, író, újságszerkesztő és oktató volt. Gazdag kulturális tevékenysége az általa megteremtett antropozófiában (antroposz: ember, szófia: bölcsesség) nyilvánult meg.