Kedves Barátaim! Bizonyos,hogy néhány ellentmondást ki kell küszöbölnünk sok olyan lélek számára, aki korunkban be szeretné fogadni az antropozófia mondanivalóját. Különösen egy ellentmondás vetődik fel a lélekben, ha például a karácsony és újév körüli ünnepi időszakról komolyan meg tud emlékezni. Hiszen különösen az ilyen ünnepi megemlékezések komolysága világít rá arra, hogy megismerési törekvéseinkkel az emberiség szellemi haladását is érteni akarjuk, hogy saját szellemi fejlődésünket is helyesen értsük.

Rudolf Steiner

Leipzig 1913 dec.28-1914. jan 02. (6 előadás, GA 149)

I.

A Jézus-Krisztus lény megértésének nehézsége

A gnosztikusok gondolatai

Csak egy gondolatot kell felvetnünk kedves Barátaim, és ez - mondhatnám - egyfelől világosan, másfelől nyugtalanítóan hívja fel figyelmünket arra, hogy a lélek elé ellentmondásoknak, nehézségeknek kell tornyosulni, ha helyes értelemben akarja fel¬venni az emberre és a világ fejlődésére vonatkozó antropozófiai ismereteket.

Többek közt Krisztus megismeréséhez is antropozófus elmélyedéssel akarunk eljutni; ez annak az alapvetően lényeges impulzusnak a megismerése, mely időszámításunk kezdetén érkezett el, és Krisztus-impulzusnak neveztük. Bizonyára sokszor felvetődik bennünk a kérdés: hogyan lehetséges, hogy korunk azt remélheti, hogy elmélyült antropozófus megismeréssel jobban, intenzívebben felfoghatja a világ fejlődésének menetét a Krisztus-impulzus megértéséhez, mint az a kor, amelyben a golgotai misztérium kortársai éltek? Kérdezhetnők, hogy vajon a golgothai misztérium kortársai nem férkőztek-e sokkal könnyebben ahhoz a titokhoz, mely különösképpen kapcsolatos az emberiség fejlődésének e misztériumával, mint a golgothai misztériumtól oly távoleső korunk?

Ez ma nyomasztó kérdés lehetne olyan lelkekben, akik Krisztus megértését kívánják követni az antropozófiában. Ez többek között olyan ellentmondás lehetne, mely éppen akkor nyomaszt bennünket, ha valóban komolyan vesszük antropozófus megismeréseink mélyebb alapelveit. Az ellentmondás feloldása csak úgy lehetséges, ha mintegy lelkünk elé vetítjük az akkori emberiség egész szellemi szituáci­óját, időszámításunk kezdetén.

Aki minden vallásos vagy hasonló érzés elkerülésével igyekszik az időszámításunk kezdetén élő emberek lelkiségét megismerni, az - kedves barátaim - sajátságos felfedezésre juthat. Először a kö­vetkező módon kísérelhetjük meg ezt a megismerést. Azt mondhatjuk: ragaszkodjunk a történelemben fennmaradt régi hagyományhoz, ezt a külsőségekhez tapadó lelkek sem tagadhatják. De ahhoz a részéhez igyekezzünk hozzáférni, mely a maga tisztaságában fogja át a szellemi életet. Mert remélhető, hogy ezáltal megragadhatunk valamit az emberiség fejlődésének igazi impulzusaiból. Tartsuk szem előtt az időszámításunk kezdeti korának gondolati életét.

A további tartalmat csak regisztrált felhasználóink olvashatják!